Kertépítés, szempontok

Kertépítés, kerttervezés

• kert, kert, kert
• 
  

A kertépítés stílusa

   A kertépítés, kerttervezés nem új keletű tevékenység, az emberek minden korban csinosítgatták, szépítették környezetüket. A régi úri kastélyok parkjaiban, paloták kertjeiben a növények, mint alapanyagok felhasználásával valóságos művészeti alkotásokat csodálhatunk meg, habár mai fogalmaink szerint ezek inkább parkok, mint kertek. A kert a mindennapi értelmében inkább a házhoz tarozó, a dísz- és kultúrnövényeket magába foglaló kifejezés. Habár a városi családi házaknál inkább a díszfák, cserjék és főként virágok kerülnek előtérbe, ne gondoljuk, hogy a hagyományosan jóval nagyobb falusi kertben zöldség- és gyümölcsféléket termesztő háziasszonyok nem szeretik, szerették mindig is a ház előtt, az utcai fronton díszlő virágokat. 

Napjainkban akárcsak az új épületeknek, a kerteknek sincs legalább valamennyire egységes stílusa. A stílus nem megkötöttséget, gátat jelent, hanem éppen a szabadságot, az adott kor ízlésének megfelelő határok közötti alkotást szabadságát. És itt sajnos általánosságban véve az ízléssel van probléma. Látok kerteket, ahol a tulajdonosok találomra ültetik a fákat, bokrokat, a virágágyak össze-vissza helyezkednek el, színük, alakjuk egyáltalán nem illik össze, az egész valahogy rendetlen. Inkább a kevesebb anyagi lehetőséggel bíróknál van így. A másik véglet talán még szörnyűbb: az utolsó négyzetcentiméterig "agyontervezett" kert, hatalmas gyepszőnyeg mesterkélt ívekkel, egyetlen szál kis gaz nélkül, minden katonás rendben, átláthatatlan tujasorok a kerítés mellett, a kerti tóban szökőkút, a nyílegyenes utak  gondosan letérkövezve.... Ugye láttak már ilyet?

Kert és természet

   Szerintem a kertépítés célja nem lehet ez, hanem a kertnek az ember természettel való való kapcsolatát kell szimbolizálni. Édenkertnek kell lennie, ahol nem nyírjuk formára a sövényeket, nem metsszük mértani alakzatúra a fákat ás a virágágyások sem párhuzamosan, vagy körben helyezkednek el. Láttak már a szabadban téglatest formájúra nyírt sövényt? Ha erdőben, mezőkön sétálunk ilyesmivel biztosan nem találkozhatunk. Nekünk valahogy imitálnunk kell azt az összhangot, amit a természettől lesünk el. Ebből persze az következik, hogy mindenképpen a biológiai művelés szempontjait kell első sorban szem előtt tartanunk. Egyszerűen elkeserítő, hogy sokan gátlástalanul műtrágyáznak, permeteznek kiskertjeikben, csak érthetetlen miért? A boltokban kedvező áron hozzá lehet jutni ilyen értéktelen, íztelen és akár az egészségesre veszélyes zöldségekhez, gyümölcsökhöz. Nekünk még kertünk "kártevőivel" is együtt kell élnünk. A vakond pl. több hasznot hoz, mint amennyi kárt okoz, ne űzzük el. A zöldségeinket gyümölcsinket károsító kártevők ellen az egészségre nem ártalmas módon, szelíd eszközökkel védekezzünk.

Milyen is legyen hát a kertünkl?

    Senki sem adhat egy biztos kertépítési sablont, hiszen akkor minden kert egyforma volna. Ha mi magunk fogunk hozzá, fel kell mérnünk a telek adottságait, ezek alapján kell a részleteket kidolgoznunk. Ha új telekről van szó, gondoskodnunk kell a terület megtisztításáról. A nagyobb köveket gyűjtsük össze, még felhasználhatjuk. Ha területünk nem sima, tereprendezést végzünk, a ház körül mindenképpen vízszintes részeket kell kialakítanunk, de óvakodjunk a túlzott beavatkozásoktól. A kicsit dimbes-dombos, lejtőkkel tarkított földterület sokkal izgalmasabb, mint egy lecsupaszított sík terep, pláne ha környezetétől emiatt túlságosan elüt. A tereprendezés része a kerti tó gödrének kiásása. Az utakat is megtervezzük, bár valahol olvastam, hogy Angliában a parkokban befüvesítik az egész területet, majd ahol az emberek "kijárják", kitapossák az ösvényeket, utólag oda építenek szilárd burkolatot. Utaink semmiképpen sem egyenesre szabjuk, ne alkossanak mértani alakzatokat. Legyenek minél egyszerűbbek. A mellékutaknál megteszi egy-két füldbeásott lapos kő, tipegő. Lehet kavicságy, vagy keményfából vágott vastag karika. A bográcsozó-, grillezőhelyet is meghatározzuk. Nem találom romantikusnak a hatalmas méretűre épített, hiper-szuper grillezőket. Megépíthetjük magunk is kőből a grillrácsunkhoz méretezett kis építményt, vagy használhatunk mobil grillsütőt, melyet kedvünkre tolhatunk kedvenc helyeinkre. Szalonnasütéshez, bográcsozáshoz bőven elegendő egy kövekkel kirakott kör alakú rész. Ha valakinek tetszik az elektromos világítás, a tereprendezéskor fektesse le a vezetékeket. Csak ne sorba, hanem a növényzet által alkotott egységekbe, vagy mellé. Nekem megteszi egy fáklya vagy petróleumlámpa is. Ezután ültessük el növényeinket, majd utoljáa következik a szabadnak szánt területek füvesítésére.
Ha telkünkön korábbi művelésből származó növényzet van, igyekezzünk minél többet megmenteni belőlük. A meglévő gyümölcs- és dísz fák kincsek, hiszen hosszú évekre van szükség, hogy egy új telepítésű fa akkorára megnőjön.

Arányok

 Amire elsősorban ügyelnünk kell, az a megfelelő arányok betartása. Egy 500m2-es kertbe ne tervezzünk 150m2.es tavat. Utaink ne foglalják el fölöslegesen a zöldterületeket, ne labirintusszerűen szeljék kersztbe-kasul kertünket. Ha telkünk nagyméretű bátran ültessünk magasranövő fákat, nagyobb cserjéket. Hagyjunk szabadon egy megfelelő méretű területet, melyet mezei virágmagokkal vetünk be. Mindenképpen javasolok egy kis konyhakertet is, nincs jobb ízű zöldség a saját magunk termesztettnél. Nem feltétlenül kell élesen elhatárolni a haszonnövényeket a virágoktól. Igen jól mutatnak együtt, sőt megfelelő növénytársítással védhetik is egymást a kártevőktől. Kerítésünk készüljön természetes anyagokból, kőből, fából. Ha ez túl drágának bizonyul, inkább egyszerű drótkerítést építsünk, melyet növényzettel takarhatunk. Kerüljük a betonozást, ahol csak lehet. A legszebb kerítés szerintem a sok-sok cserjéből, bokorból álló színes növénykavalkád. Egyszerre vagy egymás után virágozva gyönyörűségesen sokszínűek, ősszel is színpompásak a sárguló. színesedő levelek. Kedvelem az örökzöldeket is, de a túl sok fenyő, tuja helyett válasszunk itthon honos, domborzati viszonyainkhoz illő  növényeket. Egy fenyőfát mindenképpen ültessünk házunk közelébe, amivel egyszer s mindenkorra le van a gondunk a fenyőfa beszerzéséről, majd kidobásáról. Karácsonykor ugyanúgy feldíszíthetjük, köré állva érkezhet a Jézuska. Nagyszerű hangulata van az ilyen ünnepnek és egy kis friss levegő senkinek sem fog megártani.

Sablon: ingyen weblap    honlapkészítés